2010. október 21., csütörtök
2010. október 11., hétfő
2010. augusztus 27., péntek
autumn portraits
Azt hiszem meghatározó élmény volt Eric Bass-t látni, s játékának hatását érezni.
Egy ismeretlen idős bácsi ült mellettem, és lenyűgözve láttam, hogy ő is egyik pillanatban, nevet, másikban sír, akárcsak én.
Az előadás kisebb etűdökből állt, hol könnyedebb, hol nehezebb témák, emberi történetek. Klasszikus értékeket hozott, jóindulatú, nem megbotránkoztató, talán 30 éve játssza már ezt de még mindig könnyed. Na és a bábok...csodálatosak, saját készítésű bábok persze...
Egy ismeretlen idős bácsi ült mellettem, és lenyűgözve láttam, hogy ő is egyik pillanatban, nevet, másikban sír, akárcsak én.
Az előadás kisebb etűdökből állt, hol könnyedebb, hol nehezebb témák, emberi történetek. Klasszikus értékeket hozott, jóindulatú, nem megbotránkoztató, talán 30 éve játssza már ezt de még mindig könnyed. Na és a bábok...csodálatosak, saját készítésű bábok persze...
itt például, az öreg suszter, akit nézve a halálról gondolkodhattunk nevetve-sírva.
Nagyon szép volt.
2010. augusztus 21., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)