2015. január 15., csütörtök

a mi erdőnk


 
 Itt már teljesen tavaszi az idő. Mikor kirándulni megyünk az erdőbe még kopárak a fák, de süt a nap és vágyjuk már a zöld lombot.

Készítettünk saját zöld erdőt, saját nyomdával!

(Fából és papírra...- jajj az erdő fái(!), ebben még mindig feszül valami ellentmondásos érzés, hiszen épp az erdőt szertjük, de amíg az ember nem a tárgyak nélküli tökéletes világban él, addig az alkotáshoz is az anyagot használja.- Ezért is irígylem a zenészeket, akik tárgyak nélkül is alkothatnak.)

Tehát, (visszatérve a Földre :) )fa lécet adagoltam a decopir fűrészemmel, a darabokat szépen lecsiszoltuk, hogy kellemes legyen megfogni, majd  habszivacsból vágtuk ki rá a megfelelő formákat:


Nem nyomdapárnába nyomkodtuk a nyomdánkat, hanem ecsettel vittük fel a vízfestéket, mert így változatosabb színekben pompázhat az erdőnk. Hiszen az erdőben sem egyformák a fák zöldjei.
Mikor kész a nyomdás alap, jön a legizgalmasabb rész, hiszen az erdő lakói is megjelenhetnek, persze elő kell csalogatni őket ceruzával...

 
 

 

2015. január 11., vasárnap

pici ágy


A pici dolgokat szeretik a gyerekek, mert kicsi tárgyak közt óriások lehetnek. Irányíthatják a történéseket, és ez a fajta szerepjáték növeli az önbecsülést és a fantáziát.
Az apró világok mesések, a kicsi tárgyakhoz kicsi lényeket is képzelünk és a kicsi lények minden mesében segítőkészek és varázslatosak.

Először egy pici ágyat készítettem, egy fa kulcstartó volt a kiinduló alap:

Az ágyhoz kellett készítenem kicsi ágyneműt, pici párnát, kicsi takarókat, majd egy kis éjjeliszekrényt és így tovább...
A legújabb a pici Rubik kocka, ennek nagyon örültek a gyerekek, mert este készítettem és reggel volt min csodálkozni.
 
 
Most szó szerint véve a mondást...a kicsi dogoknak is örülni tudunk :)